Háznapló 8. rész

Húha, ma találtam egy nagyon izgit! Négy ingatlant sikerült ma megnézni. Ebből kettő már működő bed&breakfast. Vonz is meg nem is, hogy már minden ki van alakítva. A jó benne az, hogy nem kéne mindent a nulláról kezdeni, sőt egyenesen lehetne folytatni a panzió életét. Ugyanakkor sokkal jobb érzés, amikor az ember maga választja ki a stílust, anyagokat, színeket, formákat, nem beszélve arról, hogy kizárt dolog, hogy nekem teljesen ugyanolyan legyen az ízlésem, mint az előző tulajdonosnak, tehát egy csomó mindent úgyis egész biztosan ki kéne cserélni.

Szóval, ha jól belegondolok inkább nem szeretnék olyanba beköltözni, ami már működik - annak ellenére, hogy amiket láttam ma, azok tulajdonképpen tetszettek, aranyosan voltak berendezve, két különböző designnal, az egyik kicsit country stílusra emlékeztetett, de a jobbik fajtából, nem volt erőltetett vagy giccses, hanem melegséget sugárzott, a másik modern stílusú, ezt  találtam kevésbé izgalmasnak, de itt is minden precíznek és jó minőségűnek tűnt. 

Az egyik panzióban, a modern stílusúban volt külön reggelizőhelység is, itt tulajdonképpen már minden volt, a tévék is ott figyeltek a szobákban, haptákba vágva, kifényesítve és egyenes háttal, mint akik alig várják a vendégeket, hogy végre megmutathassák magukat.

A negyedik ház tetszett a legjobban, ez a legígéretesebb a számomra. Nagyon jók az arányai, egy régebbi építésű, elegánsabb épület, két bejárattal két utcából, vagyis sarokház. Magas belső terei vannak, kétszintes, és rettentő csábító, hogy nagyon olcsó ráadásul, aminek az az oka, hogy a tetőt teljesen fel kell újítani, vagyis ki kell cserélni, mert úgy ahogy van, annak rendje és módja szerint beázik a ház. Francesco barátom szerint a tető megcsináltatása többe kerül, mint maga a ház, szóval így akkor megduplázódik az ára voltaképpen.