Megvolt a téli első táncelőadványunk.

Négy darabot adtunk elő a csajokkal egy esküvőszervező ügynökség által szervezett partyn, ahol mindenki reklámozhatta saját szolgáltatását. Mi ugyebár a szórakoztatóipar - némi képzavarral - csiszolatlan gyöngyszemeiként igyekeztünk magunkról hírt adni a világnak.

A két tangos meg a legyezős szám egész jól sikerült, legalábbis a részemről, de az utolsó darabnál, ami egy rumba, szó szerint megnyílt alattam a föld. Az egyik lépésnél a színpadot képező egyik darab elvált a másiktól, éppen a lábaim alatt!!!!!!!!!! Megcsúsztam, egy rémült sikollyal arrébbrebbentem, és így elkerültem a táncosok leghidegrázóbb rémálmánál is kegyetlenebb tapasztalatát, azaz a nyílt színi esést, de a színpad attól még ottmaradt kettéhasadtan, miközben a csajok erről mit sem sejtve továbblejtettek a rumba ritmusára.

Kábl egy percig nem tértem magamhoz, de próbáltam utánozni, amit a többiek csináltak, miközben fél szemmel láttam, hogy egy ősz úr a helyére tolja a színpad levált elemét. Még szerencse, mert különben valaki biztos hogy a kórházban végezte volna.