Nekem nincsenek eloiteleteim a politikusokkal, a lanyfuttatokkal, vagy a drogdilerekkel kapcsolatban. Elottem mindenki tiszta lappal indul. A legutobbi eset, ami tortenetesen egy politikussal esett meg, azonban elgondolkoztatott...

Meg a Pupi e Palleban dolgoztam, amikor meglatogatta a szorakozoegyseget. Sofia, aki korabban szinten ebben a jeles kesdobaloban dolgozott, mar meselt egy "magasabb pozicioban" levo egyenrol, aki csapta neki a szelet. Miutan a nevet is elarulta nagy titkolozva, idonkent lattam a teveben, amint meggyozoen agitalt erkolcsi erveket sorakoztatva valamivel kapcsolatban, aminek a lenyege nem maradt meg bennem, csak az a benyomasom, hogy meglepodtem azon, hogy Sofianak akarcsak fikarcnyit is tetszik az illeto.

Nos, mikor eloben pillantottam meg, sokkal jobb szinben tunt fel - legalabbis az esztetikai oldalat tekintve. Gyonyoru gondor hajkorona, athato kek szemek. Ugyanakkor volt valami elkepesztoen antipatikus es arrogans a tekinteteben, a viselkedeseben meg az egesz lenyeben, ami a kepernyon nem jott at. Itt viszont eleg volt egy pillantast vetni ra, es maris a hideg razta az embert.

Valami balfek baratjaval jott, akirol leritt, hogy mindenuve koveti mint hu seggnyaloja. 

Miutan Sofianal nem aratott gyors babert, Politikus baratunk ujra osztotta a lapokat: szemmel lathatolag megegyezett Hu Seggnyalojaval, hogy "csereljenek", es vad udvarlasba kezdett iranyomban, mar ha udvarlasnak lehet nevezni azt az arrogans, hol puhatolozo, hol gunyolodo, hol hizelkedo, csuszomaszo stilust, amit eloadott, es ami korulbelul olyan hatast valtott ki bennem, mintha egy tekergozo husos pondro invitalt volna randevura hogy nyugodt korulmenyek kozott elfogyasszuk egy kethetes doglott macska maradekat, kettecsken.

Olyan probalkozasai voltak, mint peldaul: "Latom, te intelligensebb vagy, mint az olasz nok". Azutan meg egyenesen Sofiaval hasonlitott ossze szinten az intelligenciat veve elo mint mercet, es ebbol a megmerettetesbol is gyozteskent hozott ki, nyilvan azt a pszichologiai tetelt veve alapul, hogy a nok szeretnek versengeni egymas kozt. Szoval igen szanalmas volt, ugyanakkor ludborzott a hatam az iszonytol.

Ittak a koktelokat es egyik poent lottek a masik utan. Ahogy ott ravaszkodtak ketten, a Pinocchiobol a Macskara meg a Rokara emlekeztettek, amikor addig hizelkednek, amig kicsaljak Pinocchiobol a penzet. Egyszerre volt nevetseges es iszonytato az egesz.

Azutan az este utan sokszor beneztek, a Politikus es Hu Seggnyaloja, es rendre eloadtak ezt a tekergozo pondro szamukat, sot a Politikus emelte a tetet: Nietzchet idezett.

Meghozza azt a gondolatat, aminek az volt a lenyege, hogy ha az ember gyozni akar, akkor muszaj hazudnia vagy legalabbis szinlelnie.

Na ez erdekes, gondoltam, egy politikustol. Vajon ezt a teveben is hangoztatna, a valasztasok elott? Nyilvan nem, mert akkor nem gyozhetne. Ilyen ertelemben igaza volt, hiszen a teny hogy ilyen nem mondhat szeles plenum elott, onmagaban igazolta az emlitett tetelt.

Ezek utan, mikor mar azt hittem, nem fokozhato tovabb a ketszinuseg es az alakoskodas, amit ez a szemely megtestesit, a kovetkezovel allt elo.

Egy alkalommal ismet intellektualis vizekre evezett, es egy konyvet ajanlott. Mondtam neki, hogy az irodalom valoban kozel all hozzam, es erdeklodtem a konyv es iroja irant. Mondta, hogy szivesen kolcson adja. Nem mondhatom, hogy gyanakodni kezdtem, hiszen miota megismertem, a teljes elutasitas sokkal jobban jellemzi az erzelmeimet iranyaban. Udvariasan erdeklodest mutattam, erre azt mondta, megajandekoz a konyvvel. Teljesen egyertelmu csapda volt, de kotelezett az udvariassag kovetelmenye, igy mit tehettem mast, megkoszontem elore   is a galans gesztust.(gusztustalan gesztus, na halljuk, hol a csapda, bokd mar ki mit akarsz-gondoltam)

A csapda a kovetkezo volt: Azt mondta, csak akkor adja oda, ha nem mondom el Monchinak. Ugyanis o kezdettol tudta, hogy Monchival egyutt vagyunk, ennek ellenere kezdte szovogetni halojat. Ekkor kovetkezett a slusszpoen, amitol alig birtam megallni, hogy ne rohogjek a kepebe: Azzal indokolta, hogy ne mondjam el Monchinak az "ajandekat", hogy biztos felreertene, hiszen o csak baratsagbol akar megajandekozni, es mi rossz van egy konyvben, amit nekem ajandekoz. Hosszan ecsetelte, hogy felesleges elmondani es esetleg konfliktust termeteni olyasmibol, amiben nincs semmi kivetnivalo. Erdekes volt ez a forditott logika: hiszen a konfliktus pont attol lett volna konfliktus, ha nem mondom el, igy hazudok valakinek akit szeretek. Abban a pillanatban valt volna konfliktussa, amikor eltitkolom, hiszen amugy tenyleg mi rossz lenne abban, hogy valaki konyvet ajandekoz egy masik szemelynek. 

Tetszett ez a forditott logika, ez a manipulativ megoldas, es arra gondoltam, hogy ez igen: ez politikushoz valo. Ilyet en ki sem tudnek talalni. Vajon o ezt tanulta, tudatosan alkamazta ezt a megoldast, vagy tudatalatt ilyen alattomos????Mondhatnam tudalattomos?

Mondanom sem kell hogy nem kertem a konyvet. Egy ilyen pondroert meg egy fikarcnyi hazugsagra sem lennek hajlando.