Tegnap Vittoriában egy közeli városban jártunk barátnőimmel, Cristinával és Lisával. Egy koncert miatt mentünk, meg persze egy kis levegőváltozásért. Mivel odafelé is traccsoltunk és elkalandozott a figyelmünk, véletlen letértünk a megszokott útról, ami Szicíliában szarvashiba, lévén, hogy az utak nagyon rosszul, néha egyenesen megtévesztően vannak kitáblázva, vagy sehogy, így aztán némi tévelygés után érkeztünk meg Vittoriába. Erre föl a koncert után úgy gondoltuk, jobb, ha rögtön eligazítást kérünk, merre is van a visszaút.

Na most, az útbaigazítás több ideig tartott, mintha eltévedtünk volna. A szemmel láthatóan helyi illetőségű úr körülményesen és fontoskodva feltápászkodott a meleg nyári estéken szokásos módon a háza előtt kinthagyott székéről, ahol szintén helyi barátaival az elmúlt fél évszázad, de valószínűleg inkább az utóbbi hat-hét évtized nyárestjeit töltötte, coppoláját egy elegáns mozdulattal hátratolta homlokán, és nyájas magyarázatba fogott. 

Azzal kezdte, hogy nem lehet eltéveszteni, ezt még értettük, de onnantól elvesztettük a fonalat mind a hárman. Barátnőim néha visszakérdeztek. Itt most jobbra vagy balra? És hol pontosan? Én egy idő után csak az úr mozdulataira koncentráltam, a metakommunkiációra, mert tudtam hogy csak a testbeszéd alapján van esély kihámozni az áhított információkat, itt és most a kérdésünkre kapott válasz verbális része elhanyagolható lesz a tisztánlátás szempontjából. Barátnőim csak tanácstalanul pillogtak rám meg egymásra. Nem értettük mikor és hol kell lekanyarodni. Láttuk hogy a kedves úr és vele a második világháború óta együtt ücsörgő barátai nagyon a szívükön viselték ezt a dolgot, így még egyszer nekiveselkedtünk, mindahányan.

A sztori érdekessége az, hogy a kommunikációs nehézséget nem más okozta mint maga a szicíliai dialektus. Ami azért fura, mert az hagyján, hogy esetleg én nem értem, de két tőzsgyökeres szicíliai barátnőm sem. És ez csak a szomszéd város. Nem egy hegyek között megbúvó, elveszett falu Belső-Szicíliában, hanem a szomszédos Vittoria. Végül annyit sikerült megtudni, hogy egy ideig egyenesen kell menni, aztán majd lesz ami lesz.

Két barátnőmet mintha csiklandozták volna úgy szálltak be az autóba ahol végre hangos röhögésben törtünk ki. Különösen az ütött szöget a fejükbe, hogy az "assuma" igét az egyik úgy értelmezte, hogy lekanyarodni, a másik úgy hogy fel, tehát hogy jobbra avagy balra, ami ugye nem mindegy egy útnál, és végül nem voltunk benne biztosak, hogy mit kell tennünk.

Mindezt annak szemléltetésére szántam, hogy még az itt születettek is néha bajban vannak a dialektussal, még egy közeli városban is eltérő szavakat használnak, illetve az idősebbek az ún. "siciliano stretto"-ban, azaz abban a dialektusban beszélnek, amit már a fiatalabbak nem értenek.

Azért is meséltem el ezt a kis történetkét, hogy senki ne vegye zokon, ha esetleg 10 évi olasz tanulás után nem tud útbaigazítást kérni, vagyis kérni tud, de nem érti a választ. Bár ma már szinte mindenki beszél olaszul is és nagyon kevesen vannak, akik csak és kizárólag dialektusban beszélnek, érdemes azonban néhány alapszót vagy kifejezést elsajátítani, ha valaki Szicíliába jön. Nem csak azért, mert a helyiek nagyon hálásan és lelkesen fogadnak minden szicíliai megnyilvánulást a külföldiektől, és egy szótól megnyílik a szívük, ami esetleg további előnyökkel járhat a jó hangulaton túl, hanem mert szerintem érdemes néhány szót amúgy is érteni, bizonyos félreértések elkerülése végett.

1) Ugyanis... mindjárt akkor egy rendhagyó kifejezéssel, a cöccögéssel kezdeném. Ez a bizonyos cöccögés nem egy szó, hanem a nyelvünk hegyének a fogakhoz való érintése által kiadott hang, és egész egyszerűen "nem"-et jelent. Járul még hozzá egy alig észrevehető kis fejmozdulat, alulról felfelé. Azért különösen fontos ismerni ezt a kifejezést, mert mi magyarok is használjuk ezt a hangot, de nálunk az idegesség kifejezésére használatos. (Ugye megvan, mire gondolok?...pl egy kis apró bosszúság, amikor valami nem sikerül, mondjuk valaki pont leteszi a telefont, mire felvennénk, vagy esetleg valaki valami idegesítőt mond vagy kérdez.) Tehát, hogy ne ijedjünk meg vagy ne gondoljunk rosszat, ha valaki cöccent, mert  a magyar cöcc-cel szemben a szicíliai teljesen semleges, nem jelent semmiféle bosszúságot vagy idegességet, érzelemmentes. Egyszerűen azt jelenti, hogy "nem". Pl:

"-Voltál strandon?

-Cöcc." (=nem)

Természetesen nem egy udvarias formula ez, tehát nyilván a polgármester nem fog cöccögni, mikor beszédet tart, vagy állásinterjún sem illik így válaszolni. Ez inkább egyfajta szlengnek tekinthető.

Én imádom ezt a gesztust, egyrészt azért mert ezzel rögtön be lehet azonosítani, hogy valaki szicíliai, mert ezt sehol másutt nem használják, másrészt meg annyira de annyira megnyilvánul benne a szicíliaiság. Mert miért is nem mondjuk ki, hogy "nem", ami olaszul "no", ami ugye összesen két betű? Hát ...mert olyan meleeeeg vaaaan, és olyan fárasztó az a két betű is. Szóval egyszerre van benne spórlás az energiával, és az ezzel való ironizálás. 

2) Amuninni. Azt jelenti, "gyerünk". ("andiamo" szicíliai változata) Nekem ez volt az első szó, amit megtanítottak, bár akkor még Firenzében éltem, talán ezért is ment olyan nehezen a fejembe. Fura egy szó ez: egyszerűnek tűnik, és mégis nehezen tanultam meg. Aki latint tanult, annak érdekesség, hogy a latin "ire" menni szóból jön, ami a dialektusban "iri". Rövidített változata "amuní", ugyanazzal a jelentéssel.

Többnyire akkor használják, amikor nagyobb társaság van együtt, és már órák óta el kéne indulni, de mindig valakinek még van mondanivalója, és akkor azt mondja valaki, hogy "amuní raga" (=induljunk gyerekek) és akkor persze még egy órát beszélgetnek, és valaki húszpercenként beszól hogy "amuní", aztán vagy elindulnak vagy nem.

3) Futtatinni. Azt jelenti, hogy "ne törődj vele!" vagy "nem számít". (olaszul "fottitene" lenne) Fontos tudni, hogy eredetileg ez egy vulgáris kifejezés, a "fottere" (=kefélni igéből), tehát nem egy szép szó, de az idők során elvesztette ezt a vulgáris színezetét, szóval tulajdonképpen nem minősül káromkodásnak. Enyhébb, nem vulgáris szinonimája a "fregatene", de ez olasz szó.

A "futtatinni"-telég sűrűn használják, és ezt a kifejezést is azért szeretem, mert olyan nagyon szicíliai. Van egy ilyen "take it easy"-hangulata, szóval hogy lazulj már, élvezd az életet, koncentrálj a fontos dolgokra. Például olyan helyzetben, amikor az ember zavarban érzi magát, mondjuk felszaladt a harisnyája, vagy elfelejtett visszahívni valakit, vagy egy idegesítő személy van a társaságban, és akkor szokta valaki biztatóan azt mondani, hogy "futtatinni", azaz "ugyan, kit érdekel?", "tökmindegy!".

4) Cam'affari? Azt jelenti, hogy "Ez van!" Olasz megfelelője: "Cosa dobbiamo fare?", azaz szó szerint: "Mit kell tennünk?", vagyis "Mit tehetünk?" Amolyan költői kérdés ez, ami arra céloz az adott szituációban, hogy nincs mit tenni, el kell fogadni a helyzetet. Rövidebb változata: camaffá? Hosszabb változata: Cam'affari? Chista é!  = Mit tehetünk? Ez van és kész!

Az elmúlt években nagyon sokat hallottam ezt a kifejezést, amikor a világválság került szóba, és mondjuk valaki elkezdte ecsetelni, hogy mit okozott az ő területén. És akkor gyakran ezzel zárták a mondandójukat.

5) compá/'mbaré. Azt jelenti "tesó". Ez egy kedves, pozitív jelentésű szó, amit a férfiak egymás közötti megszólítására használnak. Az eredeti szó "compare" lenne, ami keresztapát vagy bérmaapát jelent, ez alakult át a barátok közti megszólítássá. Mivel a szicíliai különösen barátkozós nép, ezért előfordulhat, hogy turistaként cumpá-nak szólítanak valakit, akit nem is ismernek. Ezt mindenképp vegyük jó jelnek és mosolyogjunk. Szicília nyugati részén a compá -t használják, aminek változata a cumpá. Kelet- és Dél- Szicíliában pedig 'mbaré vagy 'mparé.

6) Minchia. Egy felkiáltószó, azt jelenti : "ejha!" (nagyjából) Természetesen a lista nem lehet teljes enélkül a szó nélkül, hiszen egy átlag szicíliai napi 1000-szer ejti ki körülbelül, de erre inkább egy külön blogbejegyzést szánnék, mert ennek a szónak a jelentéseivel és változataival egy teljes szótár lenne megtölhető, itt csak annyit elöljáróban, hogy szó szerint férfi nemi szervet jelent. 

Folyt. köv.